2017.07.27

Gyöngyösfalu

Gyöngyösfalu az Alpokalján szelíden kanyargó Gyöngyös-patak mentén - az Eszterházyak néhai birtokán elterülő község.

A Szombathely- Kőszeg közötti agglomerációs tengelyben fekvő, kb: 1140 fős lakosú község több szakaszban, öt település összeolvadása egyesítése során jött létre.

1928-ban egyesítették Kispösét és Nagypösét, Pöse néven, 1934-ben Gyöngyösfalut hozták létre Ludadból és Seregélyházából, abból a Seregélyházából melybe a múlt század közepén olvadt be Besenyő falu.

Gyöngyösfaluhoz 1950-ben csatolták Pösét, így szervezték egy közigazgatási egységgé a két új települést.

Pöse első okleveles említése Pese formában maradt fenn/1263/.

A 15. században, annak elején történt, illetőleg kezdődőtt kettészakadása, amikor egy részét a Garaiak kapták meg és Kőszeg várának uradalmához csatolták. Ez a rész lett Nagypöse.

A kisnemesi birtokokból álló Kispöse önálló maradt.

Ludadot, mint kirélynéi birtokot 1386-ban említettek ebben az alakban. 1412-ben a Garai család tulajdona lett és Kőszeg uradalmának része. Jellemző volt a településre /nyomokban még ma is látható/ a pajtáskertes telektípus.

Seregélyháza 1479-ben jelent meg a forrásokban Seregelhaza néven, mely kisnemesi családok birtoka volt. A 19. század elején, a Csömöteiek kihalását követően a Széchenyi család vette meg egy részét.

A községbe beolvadt Besenyő lakóit, feltételezések szerint, a honfoglalás után, a szomszédos Gencsapáti területén működő gát őrizetére telepítették a Gyöngyös által körülvett szigetre. A kis népességű falun a 13. században a Hermán nemzetség tagjai osztoztak, de a későbbiekben kisnemesek birtoka volt.

Vallás: Gyöngyösfalu népe vallásos.

Hitének jelképei a templomok, harangtornyok, az apró emlékkápolna, a sok útmenti kő és fakereszt, virágos, lombos temetők, síremlékek.

A pösei Szent Márton római katolikus plébániatemplom elődjét a 15. században emelték, amelyet a 18.században felújítottak. 1904-ben lebontott épület helyett a következő évben készült el Ludwig Schöne tervei szerint épített, neoromán, vakolat nélküli téglaépület. A ludadi, Szentháromságnak szentelt római katolikus templom, 1868-ban épült eklektikus stílusban. Az egyhajós épületbe 1986-ban történt felújítása során helyezték el a festett üvegablakokat.

Egyéb nevezetességek:

Ezen kívül érdekes építészeti együttest alkot a Petőfi Sándor utca néhány fésűs beépítésű, egytraktusú háza.

Érdemes megemlíteni a Dr. Tolnay Sándor Általános Iskolát, mely a község és a környék gyermekeinek biztosít, kiváló tanulási lehetőséget.

Vad körtefa: mintegy 200 éves védett fa, mely monumentális ágaival és koronájával főként virágzáskor nyújt felejthetetlen élményt. / Lukácsházán a Forma Vitrum üzem épülete mellett haladó aszfaltos úton annak kanyarulatáig, majd róla kanyarban induló földútra térve, azon tovább a Csömötei-hegy lábáig haladunk. Itt letéve gépkocsinkat, gyalogosan a bal oldali úton mintegy 100 méter megteltével elérjük az út mellett táblával jelzett fát.

Nagypösei házi berkenyék: a fák érdekessége, hogy már a magyar természetvédelem úttörőjeként tisztelt Kaán Károly is megemlíti őket mint különleges méretű fákat az 1932-ben íródott Természetvédelmi és természeti emlékek című művében. A gyöngyösfalui (pösei) templomtól a Pösei-hegyre vezető földúton, a pincesor utolsó telkéig sétálva, bal oldalon, szépen gondozott magánterületen találjuk a fákat.

A Holdfényliget – az Alpokalja kalandkertje a csendre, kikapcsolódásra, táborozásra, kultúrára, és a különleges sporttevékenységre vágyó embereknek, családoknak nyújt lehetőséget.

Címer: 1999. július 3-án volt a címer és zászlóavatás. /Ekkor rendezték meg az első falunapot./

Gyöngyösfalu község újkori címerének megalkotásakor a levéltári javaslatokat helyi elképzelésekkel próbálta ötvözni Kamper László képzőművész. A csücskös talpú címerpajzs vörös mezejében felül egymást középütt keresztező szablya ékeskedik. A felület alsó, hegyesülő részét szintén aranyló szőlőfürt gazdagítja. A település osztott szinezetű zászlaján is visszaköszönt e pajzs vöröse és a fémes anyaga. A vörös szinezet a Krisztus és a vértanúk áldozatát, melegségét, szeretetet jelképezi. A fémes arany a nap, az örökkévalóság színe. Az általános értelmezések szerint a kard az igazságosság, bátorság és az erő szimbóluma, az újjászületést is jelképezi.

Talán furcsa, hogy községünk területén nem zajlott csata, a történelem folyamán, ennek ellenére mégis két kard szerepel a község címerében. Ennek oka, hogy a községünk sorsa nem volt mentes a történelem viharaitól. Szombathely és Kőszeg közötti települések mindig osztoztak a két város sorsában. A két világháború hősi áldozataira visszagondolva indokoltnak tekinthetjük a két kard jelképes jelentését.

Címerünk másik jelképe a szőlőfürt. Ennek kettős jelentése van: az egyik az összetartozást jelképezi, a másik a községre jellemző szőlőkultúrát, a szorgalmat, az emberi munkát.